Joomla Software Template

Egyesek szerint ő a messiás, mások inkább az ördögöt vagy a cimboráját látják benne. Ő maga mindkettőt tagadná, de inkább az első felé inklinál. Saját állítása szerint ugyanis kéthetente audienciája van a Messiásnál. Gyanús viszont, hogy a találkák szülte sugallat ordító orkánná növi ki magát.

Mahmud Ahmadinedzsad iráni elnökről a legtöbben annyit tudnak, hogy egy izgága, küldetéstudattal bíró ember, aki a vallási vezetők által megszabott póráz hosszát teljes mértékig lefutja, és örül, ha a nyugati oroszlán bajszát alkalmanként meghúzgálhatja. Az elnök személyes és hivatalos életének vallási hátterével a (nyugati) média viszont keveset foglalkozik - pedig lehet, hogy megérné...

Az 1979-es iráni iszlám forradalom mozgatórugója nem csupán politikai, hanem erőteljesen messiási-apokaliptikus jellegű volt. Khomeini ajatollahot a nép az "Imám" címmel ruházta fel, amit addig csak Mohamed próféta unokaöccse és veje, Ali Ibn Abi Talib 12 leszármazottja viselt.

A síita mozlimok tanítása szerint a 12. Imám, Mohammed al-Mahdi 931-ben nyomtalanul eltűnt, és vele együtt a közvetlen isteni vezetés is. A síiták szerint Mahdi (a Messiás) azóta is rejtőzködve él, jelen van a világban. Visszajövetelét követői várják, ha pedig majd eljön, eltörli a gonoszságot és visszaállítja az isteni igazságot a földön. Khomeini hirdette a Mahdi-várást, ugyanakkor azt is tanította, hogy a Mahdi eljövetelét nem csupán passzívan várni, hanem érte aktívan tenni is kell.

Míg elődjei valamelyest törekedtek a vallás és a politika szétválasztására, Ahmadinedzsad 2005-ös hatalomra kerülésével az apokaliptikus-messiási elképzelés politikai eszközhöz jutott. Ahmadinedzsad még teheráni polgármesterként a várostervezést hozzáigazította a Mahdi megjelenéséről szóló tanításhoz, amely szerint Mahdi Teherán utcáin fog végig vonulni. Mivel Qom szent városát is meg fogja látogatni, Ahmadinedzsad a Quom-i Dzsamkaran mecsetet is felújíttatta. Egy 2007-es beszédében pedig azt mondta: "Nekünk van egy missziónk: Iránt a rejtett imám országává kell változtatnunk".

Ezzel már lassan dereng, hogy a vallási töltet politikailag is kezd riasztóvá válni. Annál is inkább, mivel a fent vázolt tanítás szerint a Mahdi eljövetelét egy nagy világégés (népek csatája) fogja megelőzni. Amíg béke és igazság honol a földön, addig a rejtett Imámnak nincs oka megjelenni. Ha a nyomorúság viszont már hatalmas, akkor Mahdi meg fog jelenni, hogy irgalmasságot gyakoroljon. Ugyanakkor a mozlimok világszerte késleltethetik vagy siettethetik a Mahdi eljövetelét. Konkrétan ez azt jelenti, hogy egy olyan vezetőnek, mint Ahmadinedzsad, kapóra jön bárilyen konfliktus. A tét elsősorban nem a győztes végkimenet, hanem a Mahdi eljövetelének előkészítése. Ennek fényében az is érthető, hogy Ahmadinedzsad és társai hibáztatják Khomeini-t azért, hogy 1988-ban aláírta a békeszerződést Irakkal, mivel ezzel megakadályozta a Mahdi eljövetelét.

Ahmadinedzsad ennél is tovább megy. Ő azt állítja, hogy személyesen ismeri a Mahdi-t és kéthetente találkozik vele. Sőt, még azt is kijelentette, hogy a 12. Imám tudatta vele, két éven belül vissza fog térni, hogy igazságot szolgáltasson a hívőknek.

Természetesen, a síita közösségen belül is megoszlanak a vélemények Ahmadinedzsad véresen komoly játékáról a vallással és a politikával. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy tetteit első sorban nem a népe jóléte, nem a világbéke vagy a saját személyes politikai sikere, hanem vallási rögzöttsége motiválja.