Joomla Software Template

Kinek mi jut eszébe a fenti mondatról? Vagyunk néhányan, akiknek most biztosan nem a tegnapi özönvíz-szerű eső, nem is a tavaszi áradások, hanem az idei dömösi tini-tábor (júli. 16-22) villan be elsőként.

Bár kifejezetten aszályos idők járnak, és a Duna vízállása is alacsony, élő tanúi lehettünk, amint homokra épített házak sorra dőlnek össze a szél és az ár erejétől. Ugyan a szelet erős hajszárító, a nagy áradást a kerti csapról a modellekhez vezetett slag okozta, jól látható volt a különbség a jó alapra, jól megépített házak és a  rossz alapra, gyenge anyagokból épültek között. Előbbiek biztosan álltak, pedig a táborvezetők igazán mindent megtettek összedöntésük érdekében.

Kik és miért építették ezeket a modelleket? Természetesen a tábor résztvevői, akik egész héten három csapatban versenyeztek a legkülönbözőbb feladatokban, erőpróbákban. Ez a feladat, talán a legfontosabb volt mind között, hiszen az egész hét témáját, mondanivalóját kiábrázolta. A hét egyik kulcsszava a Lukács 6,48-ban található, ez pedig a következő: „hasonló”. Az Úr Jézus azt mondja, hogy mindannyian házépítő emberekhez hasonlítunk, minden ember felépít valamilyen házat azzal, ahogy leéli az életét. Napról-napra együtt kerestük a párhuzamokat életünk és a házépítés között. A téma kimeríthetetlennek tűnik. Újra és újra visszatértünk, mint legfontosabb ponthoz, az alap kérdéséhez. Minden ember életében el kell jönnie egy pontnak, amikor eldönti, hogy tovább tákolgatja-e rossz alapra épült házát, vagy újat épít egy meglévő biztos alapra. Ez a meglévő pedig Jézus Krisztus (I. Kor. 3,11). És persze, ha a döntés megszületett, az sem mindegy, hogy mit építünk erre az alapra. Mit jelentenek vajon a falak, a tető, a nyílászárók stb.? Mindenkinek ajánlom továbbgondolásra.

A hét még számtalan örömöt tartogatott számunkra. Egy kis ízelítő a programokból: esti tábortűz mellett vendégül láthattuk, és számtalan kérdéssel bombázhattuk Albrecht Győző bácsit, a BICE alapítóját, gyönyörű túra során kincsesládákat kerestünk a hegyek között, részt vettünk éjszakai túrán, kunyhókat építettünk az erdőben, izgalmas filmklubban cserélhettük ki a gondolatainkat, vitatkoztunk az „Ön dönt” játékban, fürödtünk a Dunában, fociztunk, röpiztünk (a nagy melegre való tekintettel, vízzel töltött lufikkal is).

A tábor 24 résztvevője 11 és 16 év közötti fiatalokból állt, akik legtöbben már nem előszőr táboroztak együtt Dömösön. Hisszük, hogy a sok vidámság és játék emlékével együtt hazavitték azt is, amit Isten személyesen üzent a számukra.

Mi pedig hálát adunk a hétért, a gyönyörű helyért, az időjárásért, a szeretetért, amit a házban dolgozóktól kapunk évek óta.